EFI Baja

Egészségfejlesztési iroda Baja

Testsúly (testtömeg) mérés

A hétköznapokban használt testsúly fogalmával gyakorlatilag a testtömegről beszélünk.

A mérlegeink tulajdonképpen súlyt mérnek, de a skálájuk tömegegységeket tartalmaz

így a mérleggel testsúlyt mérünk és testtömeget (kg-ot) határozunk meg.

 

            A súly (jele: Q, mértékegysége: newton, mérése dinamométerrel történik) az az erő,        amellyel a test a Föld nehézségi erő hatására az  alátámasztást nyomja, vagy a      felfüggesztést húzza. A testsúly tehát „helyesen” az az erő, amely erővel a     testtömegünk (test kg-unk) az alátámasztást (a mérést szolgáló mérleget) nyomja.

 

            A tömeg (így a testtömeg) állandó mennyiség, amely nem függ a test térbeli        helyzetétől, míg a súly változó mennyiség, a test térbeli elhelyezkedésétől függ.    (vagyis attól, mekkora a gravitációs térerősség ott ahol a test van)

            A gravitációs térerősség a bolygókon, a Holdon és a Napon  különböző értékű. Ezért      egy test súlya is eltérő lenne, ha  különböző helyeken mérnénk. pl. a Holdon a test          súlya hatszor kisebb volna mint a Földön. A gravitációs térerősség a Földön  is             változó mennyiség, többek között  földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függ.

 

A testsúly(testtömeg) megállapítása fontos, azonban önmagában nem meghatározó mutatószáma az ember általános állapotának, közérzetének és energiaszintjének.

 

Egy rendszeres sportoló ember súlyának nagy részét izomzat teszi ki. Lehet, hogy nagyobb a testsúlya, mégis fittebb annál, mint aki nem mozog. Utóbbi kisebb testsúlyú, mégis nagyobb testének a zsírszázaléka, így kevésbé egészséges, nagyobb betegség-kockázatokkal él.

 

A testsúly mérése és nyomon követése orvosi szempontból mindig fontos volt. A testsúly hirtelen változása mindig kórjelző.

Túl ezen, mára a testsúly orvosi és népegészségügyi szempontból kiemelt, központi figyelmet kapott.

A túlsúly, az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, korunk egyik legjelentősebb egészségügyi problémája.

Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, szinte minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el.

Bár az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, a túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik, ez az arány a gyermekeknél még rosszabb. Aggodalomra ad okot az is, hogy a testsúlynövekedés az izomzat rovására történik.

 

 

 Miért veszélyes, hova vezethet a túlsúly?

 

Az elhízás prognózisa az alapbetegség függvénye.

Amennyiben az elhízás elsődleges, vagyis alapvetően életmódbeli hibákra vezethető vissza, a szövődmények szabják meg a kilátásokat. Elhízottaknál magas vérnyomás hatszor gyakoribb, a krónikus vesebaj kétszer, a cukorbaj nyolcszor, a májbetegség kétszer, a baleseti halálozás 1,3-szer, a műtéti halálozás háromszor magasabb, mint normális testsúlyúak esetén.

10 kilogrammos súlygyarapodás a szív-érrendszeri megbetegedés kockázatát 12 százalékkal, az agyi infarktusét 42 százalékkal emeli.

Az elhízás legjellemzőbb szövődményei a következők:

  1. Érelmeszesedés
  2. Magas vérnyomás
  3. Koszorúér-betegségek: angina pectoris, szívinfarktus, kardiomiopátia
  4. Agyér-katasztrófa (stroke): agyvérzés, agytrombózis, agyembólia
  5. Érelzáródások: végtagelhalás, lábszárfekély, trombózis, embólia, bélinfarktus, veseartéria elzáródás, stb.
  6. Cukorbetegség (II. típus) annak minden következményével
  7. Daganatos megbetegedések: nőknél főként a méhtestrák, epehólyag-, petefészek-, emlőrák és a vastagbél rákja, férfiaknál a prosztata és a végbél rákja mutat erős statisztikai összefüggést az elhízással.
  8. Az alvási apnoe (alvási légzéskimaradás) súlyos állapot, mely az elhízás mértékével szorosan összefügg. Akár szívelégtelenséghez, szívinfarktushoz, stroke-hoz is vezethet.
  9. Ízületek porckopásos betegségei (artrózisok)
  10. Köszvény
  11. Epehólyag-betegségek: Epekő-betegség, epehólyag-gyulladás, epehólyagrák
  12. A máj zsíros elfajulása, és ebből adódó májfunkciós zavarok, elégtelen májműködés
  13. Pszichés zavarok: Depresszió, negatív önértékelés, kapcsolati problémák, öngyilkossági hajlam stb.
  14. Menstruációs zavarok, termékenységi nehézségek, terhesség alatti szövődmények gyakoribbak
  15. Mozgásszervi betegségek: a tartósan nagyobb megtartandó tömeget mind az ízületek, mind a csontok megsínylik,ortopédiai, izületi-, mozgásszervi betegségek alakulnak ki.
  16. Légzési működési zavarok:csökken a vitálkapacitás és a kilégzési tartalék, a tüdőben kórossá válik az oxigén és a széndioxid aránya, melynek előbb-utóbb következménye lesz a nappali aluszékonyság, az általános oxigénhiány, a cianózis (a bőr kékes elszíneződése), a periódusos légzés, esetleg jobb szívfél-elégtelenség.
  17. Csökkent gyógyulási hajlam és túlélési képesség szinte valamennyi betegségnél és sérülésnél.

Az elhízás alapvetően nem kozmetikai probléma, hanem egészségi kockázat.

Az elhízás könnyen megelőzhető és nagyon nehezen gyógyítható, életveszélyes idült betegség, mely már gyermekkorban elkezdődik. Megelőzése, kezelése nem egyszeri, hanem egy életre szóló program.

A szakemberek egyértelműen érzékelési problémákról is beszélnek:

Egyrészt egyre nagyobb testsúlyt tekintünk normálisnak, s a felszedett kilókat és azok hosszú távú következményeit egyszerűen lebecsüljük.

Másrészt –másik végletként- aktuális divatirányzatoknak kívánunk megfelelni.

Sajnálatos tény, hogy a legtöbben nem egészségük érdekében akarnak lefogyni. A diétázók jelentős része 20 és 40 év közötti nő, akik a megjelenésükön szeretnének változtatni, mely érdekében mindent, sokszor az egészségre károsat „bevetnek”.

Célszerű ideális testsúlyról beszélni, azt kialakítani és fenntartani, ami messze nem egyezik a divattal, és ráadásul minden embernél más!