Szűrésekről
Az egészségügyi szűrések célja a még fel nem ismert betegségek és a magas kockázattal élők mielőbbi látótérbe kerülése, akiknek nincs diagnózisuk, nincs betegség tudatuk, nincsenek tipikus tüneteik. Az ő megtalálásukkal, bevonásukkal érhető el a legnagyobb egészségnyereség, amennyiben a betegség kialakulása előtt megtalálásra kerülnek és megfelelő életmódváltó programba vonva és életmód-váltás elérésével a betegségük kialakulása kivédhető, illetve a betegségek korai felismerésével a gyógyulás minél teljesebbé tehető.
A szűréseken való megjelenés az egyén egészségmegtartása, egészségmegóvása szempontjából kiemelten fontos!
Szervezett lakossági szűrés Magyarországon
Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 33.000 férfi és nő hal meg rosszindulatú daganatos betegség következtében. Ez a szám európai, sőt közép-kelet európai összehasonlításban is kiemelkedően magas és jelentősen hozzájárul a népességfogyáshoz.
A daganatos halálozások csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze a lakossági szűrés.
A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegséget.
Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.
A szűrésnek két formája van: alkalomszerű és szervezett.
Az alkalomszerű szűrés
más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, például háziorvos által, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampányszerű szűrés. Évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is. Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek, akiknek szokásává lett a szűrésre járás, szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada sajnos sohasem. A szűréseken való részvétel minden érintett érdeke!
A szervezett szűrés
népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz alkalmazásával, a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton. Szervezett, személyes meghíváson alapuló szűrést csak abban az esetben lehet bevezetni, ha annak eredményességére már van tudományos bizonyíték, csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. A Magyarországon jelenleg folyó szervezett emlő- és méhnyak szűrés, valamint a kiterjeszteni kívánt vastagbélszűrés megfelel ezeknek a feltételeknek.
A népegészségügyi szűrőprogram működtetője az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi Főosztálya részeként működő Országos Szűrési Koordinációs Osztály. A területi szervezést a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei végzik.